Author: bombaycurrybar

Öt dolog amit a curryk-ról tudni kell

1. A Curryk az emberiség útkereszteződéseiben születtek.
Amikor a Britek megérkeztek, túl csípősnek találták az ételeket ezért az indiai szakácsok tejszínt adtak a currykhez. Délen a Portugál kereskedők paradicsomot és chilit hoztak magukkal az Újvilágból, ami meghatározó alapanyaga lett az ottani régióknak. Az északi curryk tipikusan szárított fűszerekkel készülnek és búzalisztből készült házikenyeret adnak mellé, ezzel szemben a déli curryk friss zöldfűszerekkel készítik és rizzsel tálalják.

2. A curryk összetettek.
Minden currynek több meghatározó íz alkotója van: édes, savanyú, sós, keserű, csípős, fanyar. Nagyon fontos hogy ezek az ízek harmóniában legyenek.

3. A curry eláll.
Mielőtt a hűtőszekrények elterjedtek, a szakácsok a currykben lévő fűszerek segítségével tartósították az ételeket, hogy megóvják a baktériumok szaporosdásától.

4. A tökéletes curry elkeszitese (Az elkészítés sorrendje fontos).
Különböző ízeket lehet elérni egy curryben attól függően, hogy melyik alapanyag kerül az edénybe először. Az egyik variáció: olajon megpirítjuk a fűszereket, hogy az aromák kiszabaduljanak majd hozzáadjuk a hagymát, paradicsomot és az egyéb hozzávalókat. Másik lehetőség: először megpirítjuk a hagymát és utána adjuk hozzá a fűszereket a sauté hagymához. Mindkét módszert éredemes kipróbálni, mert meglepően különböznek ízben egymástól.

5. A chilik okos növények.
A chili növény valószínűleg azért fejlesztette ki a capsaicint a csípősségért felelős vegyületet, hogy biztosítsa magvai széles körben való elterjedését sérülés nélkül. A chili paprika vonzó a madaraknak, akik nem érzik a capsaicin csípősségét mivel nem rendelkeznek megfelelő receptorokkal. Ezzel szemben az emlősök nagyon ritkán fogyasztanak chilit mert elviselhetetlen számukra a csípős íz. Csak egy említésre méltó kivétetel van akik még kedveli és értik is szájukban az chili ízét: azok pedig az emberek!

Mi a curry?

A szó “curry” (köri) a Dél-indiai “Tamil” nyelv “kaikari” kifejezéséből ered ami annyit tesz: “egy étel szósszal”.

Amikor a Brittek megérkeztek Indiába azt vették észre, hogy a helyiek amikor megkérdezték tőlük mit esznek ebédre vagy vacsorára, mindig azt felelték “KaiKari”. Így született meg az angolok által a “curry” szó ami csupán annyit jelent: “ egy étel szósszal”. Később ezt a kifejezést minden fűszeres ételre használták, az étel jellegétől vagy tartalmától függetlenül.

Curry levelek :
A curry leveleket az indiai konyhában ízesítésre használják. A levél eredeti neve “Kadi”, ahol a “d” hangsúlyos. Semmi köze nincs a curry porhoz. Ez csak még egy a rengeteg összetevő közül amit az indiai konyhában az íz elmélyítésére használnak.

Curry por :
A curry por egy fűszer-keverék, amit széles körben használnak az indiai konyhában.

Turmeric :
A turmeric, másnéven kurkuma nem a curry por!!! Ezt a sárga színű fűszert helytelenül hívják curry pornak. A turmeric a “curcuma longa” nevű növény gyökere finomra őrölve és minden currys ételben megtalálható kis mennyiségben, színanyaga és jótákony hatásai miatt. Indiában soha nem használják nagy mennyiségben az ételekben!!!!

A fűszer aktív összetevői közül a legkiugróbb a curcumin aminek íze kifejezetten földes, kicsit kesernyés, borsra hasonlítóan fűszeres és illata mustáros. A turmercet évezredek óta használják Indiában és fontos szerepet játszik az Ajurvédikus gyógyításban is. Először színezéknek használták, csak később jótékony hatásai miatt alkalmazták a gyógyítás területén.

Mi a curry por?

A curry por egy fűszer-keverék, amit széles körben használnak az indiai konyhában. Indiában a szakácsok frissen szeretik elkészíteni a fűszer-keverékeiket, ahogy épp szükségük van rá a maximális ízhatás eléréséhez. Természetesen attól függ milyen szószt készítenek, a curry por összetétele változik. Az indiai konyha híres széles fűszer palettájáról, ami ételről ételre, régióról régióra és a személyes preferenciák szerint is változik. Amikor a Brit telepesek megérkeztek Indiába, elbűvölte őket a tradícionális indiai konyha főleg a Dél-Indiai kari.

A telepesek szerettek volna egy kis darab Indiát hazavinni magukkal, ezért elkezdték a saját fűszer-keverékeiket összeállítani, így alakítva őket a nyugati ízlésvilághoz gyakran használva a kurkumat a jellegzetes sárga szín eléréséhez. Tehát a curry por nem csak a kurkumat jelenti, hanem a fűszerek keverékét aminek a kurkuma majdnem mindig alkotórésze.

Indiában ezek a fűszer-keverékek masala-ként is ismertek, és több százból lehet válogatni a főzéshez. A masala összetevői ideális esetben, frissen őröltek és az alkalom, az étel, és az évszak is meghatározhatja összetételüket. Maximum egy hónapig tartják őket, hogy minél frissebb ízeket érjenek el. A leggyakoribb fűszerek a masalak-ban: cardamom, szerecsendió, mustármag, bors, chili, fahéj, szegfűszeg, coriander, kurkuma, kömény, görögszéna, stb

A nevetés a legjobb meditáció

Úgy tartják, hogy az emberi történelemben legkorábban időszámításunk 10. évszázadában vették először “komolyan” a nevetést. Ezt egy Budai (Mi Lo Fu) nevű, a “nevető Buddha” néven ismert buddhista szerzetesnek tulajdonítják, akit a nyugati civilizáció gyakran tévesen az. i.e. 6. évszázadban élt Gautama Buddha egy avatárjának tart.

Bár igaz is lehet, és így is tartják, már soha sem győződhetünk meg róla, hogy amikor sok éves keresés és vezeklés után a Bódhi Fa alatt Bódh Gajában Gautama Buddha eljutott a végső megvilágosodáshoz, tényleg csak ült és nevetett.

1600 évet átugorva a Budai (vagy Milo Fu) nevű, pocakos szerzetes kuncogva-nevetve, kezében iszákjával járta útját a gyermekek kedvenceként Kína vidékein faluról falura. Nevető Buddhaként vált ismertté és adott jogosultságot az egyik leginkább emberi érzésnek – a nevetésnek.

Manapság a nevetés terápiás alkalmazását Dr Annette Goodheart amerikai pszichológusnak tulajdonítják, aki a múlt század hatvanas éveinek végén gyakorlatok egész sorát dolgozta ki a nevetés alkalmazására a feszültség – és ezáltal az elnyomott erős érzések – levezetése céljából.

A nyolcvanas évek végén Osho, az indiai misztikus guru vezette be a “”Misztikus Rózsa” fantázianevű, napi három óra időtartamú, háromhetes meditációs kurzust, amely egyhetes erőltetett hamis nevetésből, majd egyheti könnyezésből-sírásból és végül egyheti néma csendből állt. Évek alatt ezrek és ezrek vettek részt a terápiából meditációvá átalakuló gyakorlatokon.

Mostanában megint egy indiainak tulajdonítják azt, hogy a nevetést egy újabb, jelentőségének megfelelő, még magasabb fokra emelte. Ő Dr. Madan Kataria, aki a kuncogás-vihogás gurujaként is ismert. A nevető terápia újabb reinkarnációja a Haszja Jóga, vagy nevetőjóga, és ismertsége – jelentősége ma már a reggeli sétáéval vagy futással ér fel.

Ez egy egyszerű tízperces tréning. A résztvevők minden reggel összegyűlnek a parkban, kört alkotnak és nevetnek. Bár a nevetés erőltetettként indul, de a társaságra átragadva fokozatosan “megfertőzi” a résztvevőket, és lényük természetes részévé válik. Többet is megtudhat az alábbi videóból: Laughter  – The democracy of joy (Nevetés – az öröm demokráciája)